… pergetőbottal és horgászkajakkal

Háromfa – 2010.május

2010. május 6-9. között több hónapos szervezgetést követően lejutottunk a „zöld pokol”-nak is nevezett Háromfai-víztározóra. A tó és gazdája, valamint hat fős csapatunk több tagja között több éves már a jókapcsolat, így évente egy tavaszi és/vagy őszi hétvégét itt töltünk, de szakdolgozat is született már a tó hasznosíthatóságáról.

ponty04

Bár Háromfa leginkább a kapitális pontyairól híres hazánk és a környező országok bojlisai között, ha tehetjük, mi inkább a ragadozó halak horgászatát választjuk a töklevek között. Idén sem volt ez másként, és május lévén harcsa, csuka esetleg süllő volt szerepelt a terveink között, és másodlagosan terveztünk csak a ponty-horgászatot.

Korábbi tapasztalatokhoz képest idén jelentősen meg volt késve a természet, a tök még csak nyitogatta bimbóit, és harcsafészkeknek sem leltük nyomát, így az éjszakai harcsázások eredménytelenül teltek.

Pontyozás terén viszont annál eredményesebben sült el a hétvége. Bár a békés halakra egyidőben bevetett – a törpeharcsák kellemetlenkedései miatt 4-5 szem fűzött kukoricás –  szerelések száma egyszer sem haladta meg az 5 db-ot, a hétvégét 8 db ponttyal és egy amurral zártuk összességében kb. 60kg összsúlyban, úgy hogy mindegyikünk kivette a fogásokból a részét. Az utolsó reggelen még egy kiló körüli compó is rákapott a tengerire.

A békés halak fogása mellett meg kell említeni, hogy Áron péntek hajnalban fogott egy 3 kg körüli csukát a harcsázó bergman-csövesen szereléssel. Valamint Norbi, aki szombat reggel partról felszíni woblerrel, majd vasárnap hajnalban csónakkal a tökös közepén támolygóval pergetett egy-egy 60 cm-es csukát.

Horgászkalandunkra jellemző volt, hogy a halak szákolása után ránézésre állapítottuk meg a halak hosszát és súlyát, a centi és a mérleg nem hiányzott a dicsőségek számszerűsítéséhez. Az amur – amit itt nem lehet visszaengedni – és az utolsó csuka kivételével fotózás és gyönyörködés után minden hal kíméletesen vissza került a tóba, hiszen ez egy olyan hétvége volt, ahol az élmény számított igazán.

A tórol röviden annyit, hogy az időben jóelőre lefoglalt állásokon kiépített stégek várják a sporthorgászokat. Minden helyhez tartozik saját csónak is, amiket nemrég cseréltek le korszerű, strapabíró műanyag/üvegszálas darabokra. Halfaunáját tekintve elmondható, hogy a hétvége során csalihalazással együtt 12 különböző halfaj (csuka, törpeharcsa, bodorka, küsz, vörösszárnyú keszeg, karika keszeg, dévérkeszeg, kárász, ponty (nyurga, tő, tükör), amur, napkárász, sügér)akadt a horgunkra (ebben nincs süllő és harcsa, amire sikertelenül próbálkoztunk).

És a képek – nem feltétlenül fogási sorrendben:

Háromfai ponty

Háromfai tükörponty

Háromfai ponty

Háromfai amur

Catch&Release

C&R

Háromfai compó

Csuka a harcsázón

Pergetett csuka

A túra legszebb pontyja

Potyka

Reklámok

One response

  1. Honcz Ricsi

    Gratula, jó túra lehetett! 😉

    2013. november 2. szombat - 17:02

A peca összehozza a népeket! Most szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s