… pergetőbottal és horgászkajakkal

Bükkösdi süllőzés

Zsoltiék Pécsen töltötték a hétvégét, így hát már Háromfa után elkezdtük szervezni, hogy hova kellene leugrani egyik délelőtt. Tóth2 Andris barátunk elmondása alapján Bükkösd rengeteg süllőt rejt, ezért úgy döntöttünk, kipróbáljuk.

Bükkösdi süllőzés

Vasárnap reggel 5:45-ös indulás volt megbeszélve, mivel okt.23-ról megfeledkezve nem sikerült beszereznem a twister, jigfej és gumihal készletet. Zsolt önmagát meghazudtoló pontossággal 48-kor fel is vett a ház előtt. Keresztülhajtva Pécsen 6:10-kor kikerekedett szemekkel fogadott minket a horgászboltos néni, aki amolyan immel-ámmal kezdte nyitogatni a boltot. Negyed óra alatt sikerült bevásárolnunk a fehér tónusú twisterekből és gumihalakból, valamint különböző horgokat is vettünk hozzájuk.

A bükkösdi tóhoz kb. 7-kor értünk, és a szimpatikus halőrön kívül csak egy parkoló kocsi és 3 bojlis sátra árulkodott életről a parton. Gyors jegyvásárlás, szerelés és irány a tó. Elöljáróban el kell áruljam, hogy twister és gumihal vezetésében egyikünk sem jártas. Zsolt már fogott gumihallal halat, de saját bevallása szerint azok inkább voltak szerencsés kapások, mint tudatosak.

Mivel a gát előtti öböl halőrház oldali része foglalt volt, átkullogtunk az öböl csücskéhez, és onnan dobáltunk. Kezdetben egy zselészínű csillámló twistert próbáltam sikertelenül, majd épp egy wobblerre váltottam volna, amikor Zsolt hirtelen szákolást kért, azonban rövid fárasztás után lemaradt Zsolt első pergetett süllője. Nem láttam mostanában ilyen ürességet az arcán, mint ott akkor. Egyszerre több dolgot nem tudott felfogni: 1. tényleg van olyan, hogy gumihalra kapás; 2. tényleg akasztott süllőt; 3. tényleg nem sikerült kifogni.

Első süllő a szákban

Én is feltettem egy gumihalat: ugyanolyan fehéret, mint Zsolt, csak eggyel kisebb méretben. Tovább dobáltunk ugyanott, majd Zsolt ismét segítséget kért: hamar felszínre hozta az ezüstszínű testet, ami kevés ellenállást mutatva hamar a szákban kötött ki. Rövid gondolkodás után Zsolt megbilincselte a 47 cm hosszú, 1,3kg-os süllőt. Ekkor már sehol nem volt arcában az üresség. Gyermekies, fülig érő mosollyal az arcán csapott bele tenyerembe és fogadta a gratulációmat.

DSCN9739

Felbuzdulva a sikeren tovább dobáltunk, de semmi…Ekkor jött az ötlet, hogy a Rapala SSR-rl és a J-9-cel dobálgatva nézzük meg, hogy esetleg a sekélyben ad-e csukát (vagy süllőt) a tó. Nem adott…egész a horgászható rész végéig semmi kapás nem volt. Rövid tanakodás után úgy döntöttünk, hogy megnézzük, összepakoltak-e a bojlisok, ha szabad az öböl, megdobáljuk. Közben megemlítettem Zsoltnak: “Kár, hogy abból a gumihalból, amivel fogtad a halad, csak egyet vettünk!” Mire ő: “Kell lennie még egynek a zsacsiban!” Volt is. Fel is fűztem a horogra, és irány az öböl. Először a jól bevált csücsökről dobáltunk.

Őszi süllő Végre nekem is sikerült egy kisebbet fognom…ez visszahozta az önbizalmamat. Majd az öböl közepére sétáltam, ahol második vagy harmadik dobásra szintén jött egy hasonforma. Lassan kezdett melegedni az idő, már 11 óra lett. A kapások megálltak. Bár kedvünk lett volna még maradni sokáig…ebédidőre mindkettőnket hazavárták. Megegyeztünk, hogy laza dobálás még a túlparton középtájban, aztán annyi.

Gumihalas süllőA halőrháznál váltottunk egy-két szót a halőrrel, aki elmondta, hogy csuka nem igazán van a tóban, de süllő az rengeteg. Ez némileg igazolta sejtésünket is. A nagy öreg mondott még egy két infót a túloldal mederviszonyairól, aztán el is indultunk.

Szépen átmasíroztunk a gáton, az első helyeken – bár csábítónak tűntek – nem álltunk meg. Az erdős rész előtt dobáltunk egy-kettőt, akadtunk is rendesen, majd az erdő alatt próbáltuk. Semmi. Egyöntetű volt a vélemény: Induljunk haza! Visszafelé a parton, a gáthoz közeledve, mondtam Zsoltnak, hogy amíg ő átmegy a túloldal közepén lekötött haláért, dobok egy-kettőt a gát közelében, a kihagyott helyeken. Neki meg – mint akinek minden mindegy – a válla sem rezdült, talán odamormogott, egy “oké”-t, és szerelékét igazgatva folytatta sétáját prédája felé. Gondolatai mélyén az lehetett, hogy ő már nem szól bele, bár szerinte esélytelen. Az első helyen, rögtön a harmadik dobás után alig tekertem párat a fenékre ért csalin, amolyan végszóként jelentkezett a jellegzetes remegtető kapás.

Süllő Bükkösdről

Bevágtam neki és meglepetésemre megszólalt a fék. Kicsit nagyobb ellenállást éreztem, mint az előző kettőnél, ezért kiáltottam Zsoltnak, aki a harmadik hívásra a gát közepétől rohant vissza lihegve hozzám. Segítségére azonban nem volt szükség: a 37-es küzdős süllőt szákolás nélkül is könnyedén a partra segítettem, majd horogszabadítás után C&R.

Így zártuk a bükkösdi pecánkat! Eredményesen, élményekkel telve, beoltva újabb pecákra, élményekre.

2 hozzászólás

  1. Márk

    Ma voltam kint tesómmal, kemény két órát bírtuk esőben szélben. Gumira semmi(sandra manns satöbbi), mondjuk szélben kellett a nagyobb fej arra meg lehet nem mozdultak meg. Egy csuka jött nekem összesen zöld jssrre.

    2012. november 5. hétfő - 20:59

    • nem egyszerű…a bejegyzés óta már én is betliztem többet is a tavon…

      2012. november 6. kedd - 06:19

A peca összehozza a népeket! Most szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s